Ergonómia felsőfokon
Megfelelő alátámasztás
Tíz ember közül ma kilenc szenved élete során hát vagy derékfájástól. Az állandó ülés, a krónikus mozgáshiány és nem utolsó sorban a nem megfelelő alvási rendszer a növekvő életkorral halmozottan igénybe veszik a hátat és a derekat.
A matracmag feladata, hogy a testet minden pontján egyenletesen támassza alá, elosztva ezzel a különböző súlyú testrészeink által...
okozott nyomáspont-különbségeket. Célunk, hogy megfelelően alátámasztott helyzetben a különböző izomcsoportok feszültségmentesen regenerálódhassanak.
A porckorong
Egy matracmaggal kapcsolatos legfontosabb elvárás azonban mégis az, hogy a gerincoszlopot a természetes helyzetében megtartva segítséget nyújtson a csigolyák közötti porckorongok tápanyagellátásában és anyagcseréjében. A porckorongok ugyanis –önálló vérellátás hiányában- a tágulás-tömörödés elvén működnek: éjszakánként a megfelelően tehermentesített gerincoszlopban a csigolyák egymástól széthúzódnak, lehetőséget nyújtva így a porckorongok térfogat növekedésének, tápanyag felvételének. Nappal ezután a folyamatos terhelés mellett csigolyáink egymásra nyomódnak, összepréselve a közöttük található porckorongot, eltávolítva így a felgyülemlett salakanyagot.
Egy matracmaggal kapcsolatos legfontosabb elvárás azonban mégis az, hogy a gerincoszlopot a természetes helyzetében megtartva segítséget nyújtson a csigolyák közötti porckorongok tápanyagellátásában és anyagcseréjében. A porckorongok ugyanis –önálló vérellátás hiányában- a tágulás-tömörödés elvén működnek: éjszakánként a megfelelően tehermentesített gerincoszlopban a csigolyák egymástól széthúzódnak, lehetőséget nyújtva így a porckorongok térfogat növekedésének, tápanyag felvételének. Nappal ezután a folyamatos terhelés mellett csigolyáink egymásra nyomódnak, összepréselve a közöttük található porckorongot, eltávolítva így a felgyülemlett salakanyagot.
Ergonómiai zónák
További elengedhetetlen követelmény, hogy matracunk ergonómiai zónákra legyen felosztva. Testünk kontúrja, testrészeink különböző tömege megkívánja, hogy egy matracmagon belül különböző keménységű szelvények –ergonómiai zónák- kapjanak helyet. Szükségszerű, hogy oldalt fekvő helyzetben a váll- és a medence rész a matrac magjába besüppedhessen, derékrésznél pedig határozott, keményebb alátámasztást kapjon. Csak így érhető el, hogy a gerincoszlop oldalt fekvő helyzetben egyenes pozícióba kerüljön. Hanyatt fekvő helyzetben a gerincoszlop természetes kettős „S” alakja kerül alátámasztásra, a lágyan besüppedő váll- és medencerész mellett a deréktáji gerincrész határozott alátámasztást kap.
További elengedhetetlen követelmény, hogy matracunk ergonómiai zónákra legyen felosztva. Testünk kontúrja, testrészeink különböző tömege megkívánja, hogy egy matracmagon belül különböző keménységű szelvények –ergonómiai zónák- kapjanak helyet. Szükségszerű, hogy oldalt fekvő helyzetben a váll- és a medence rész a matrac magjába besüppedhessen, derékrésznél pedig határozott, keményebb alátámasztást kapjon. Csak így érhető el, hogy a gerincoszlop oldalt fekvő helyzetben egyenes pozícióba kerüljön. Hanyatt fekvő helyzetben a gerincoszlop természetes kettős „S” alakja kerül alátámasztásra, a lágyan besüppedő váll- és medencerész mellett a deréktáji gerincrész határozott alátámasztást kap.
A túl kemény matrac
Képzeljünk el egy kemény felületet, például, hogy a padlón hanyatt fekszünk. Két lapockánk, valamint medence részünk határozottan felfekszik a felületen, derék részünk pedig „boltívet” alkotva ível („lóg”) centikre a padló fölött. Ami ebből következik az minden egészséges ajánlással szembeszegül: a medence– és a vállrész a hasi részünk tömegével növelve, aránytalanul nagy súlyt tart, ezen a két testrészen bőrfelszíni vérpangást, a sejtregenerációs folyamatok lassulását eredményezi. Derékrészen –megfelelő alátámasztás hiányában- a természetes ívét követő gerincet, valamint a fölötte található hasi rész súlyát a gerinc melletti tartóizmok fogják viselni, amik így egész éjjel dolgozni kényszerülnek. Nem jön létre továbbá a közvetlen kapcsolat a test és az őt támasztó felszín között, így a nem érintkező részek hőszigetelése sem lesz megfelelő.
Képzeljünk el egy kemény felületet, például, hogy a padlón hanyatt fekszünk. Két lapockánk, valamint medence részünk határozottan felfekszik a felületen, derék részünk pedig „boltívet” alkotva ível („lóg”) centikre a padló fölött. Ami ebből következik az minden egészséges ajánlással szembeszegül: a medence– és a vállrész a hasi részünk tömegével növelve, aránytalanul nagy súlyt tart, ezen a két testrészen bőrfelszíni vérpangást, a sejtregenerációs folyamatok lassulását eredményezi. Derékrészen –megfelelő alátámasztás hiányában- a természetes ívét követő gerincet, valamint a fölötte található hasi rész súlyát a gerinc melletti tartóizmok fogják viselni, amik így egész éjjel dolgozni kényszerülnek. Nem jön létre továbbá a közvetlen kapcsolat a test és az őt támasztó felszín között, így a nem érintkező részek hőszigetelése sem lesz megfelelő.
Üdvözlettel:
Pálinkás László
Pálinkás László
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.